altalanos · Sajtóanyag

A magyar bábszínházi világnapi üzenet – 2016

A magyar világnapi üzenetet a Balogh Géza Jászai Mari-díjas rendező, bábtörténész szakíró, tanár, fordító, dramaturg, forgatókönyvíró írta, aki az UNIMA nemzetközi és magyar vezetőségének tagja. Rendszeresen publikál hazai és külföldi folyóiratokban, több színháztörténeti antológia, hazai és külföldi szaklexikon munkatársa.

Március 21. a világ bábművészei számára nemcsak a tavasz első napját jelenti. Tizenhárom esztendeje a bábjáték ünnepnapja is.

Az ezredfordulón, 2000-ben, Németországban merült fel először a Nemzetközi Bábművész Szövetség magdeburgi kongresszusán, hogy a színházi világnap mintájára legyen a bábosoknak egy külön ünnepe. Akkor már joggal éreztük úgy, hogy ez a műfaj nagykorúvá vált. Minden más színháznál szélesebb korosztálynak játszik. Fiataloknak, öregeknek, felnőtteknek, kamaszoknak, gyerekeknek, néha még csecsemőknek is. Talán azért, mert jobban képes játékos és filozofikus, komolytalan és komoly, vidám és mulatságos lenni, mint legközelebbi rokonai, a drámai és a zenés színház művészei, vagy a történeteit eltáncoló, eléneklő hozzátartozói. Hogy talán már a nézőknek sem csak óvodai emlékei törnek elő, ha az a szót hallja, hogy bábszínház. Nem csupán egy paraván jut eszébe, amelyen különböző mesefigurák játszanak emberi lényeket vagy állatoknak álcázott jellemeket. Meg hogy a báb már nem elsősorban akkor arat sikert, ha minél tökéletesebben hasonlít az emberre, és ráadásul le tudja csavarni a fejét, a levegőbe tud emelkedni és még sok más olyan dologra képes, amire az élő ember nem.

A korábban embert utánzó bábszínház olyan lehetőségeket fedezett fel a maga számára, amikről ötven évvel ezelőtt álmodni sem mert. Persze még mindig feltesszük a kérdést, hogy mi is a báb tulajdonképpen, de a válaszunk nagyon sokféle lehet. Csak egy ponton nem engedünk: hogy az élettelen anyag megelevenedésének csodáját tekintse legfőbb hivatásának. És közben az eszköztára, formanyelve mind gazdagabbá válik. Az ezredforduló, úgy látszik, valamiféle középutat keres, amelyben hol a képzőművészet, hol a színház játssza a főszerepet. Mivel a bábszínház középpontjában a nem mindig látható emberi lények állnak, ezért a folytonos változások és útkeresések kihatnak a gondolatok első számú hordozójára, a színészt elrejtő, segítő, kiegészítő, helyettesítő bábra is. Szélsőségesebbek lehetnek a kísérletek, tágabbak a lehetőségek, mint a színház bármely más fajtájánál.

A bábjáték ünnepéről szóló németországi párbeszéd 2000-ben abbamaradt, majd két év múlva az Egyesült Államokban, Atlantában folytatódott. Nem tudtunk dűlőre jutni, mikor legyen ez a mi ünnepünk. Aztán Dadi Pudumjee, a Nemzetközi Bábművész Szövetség mostani elnöke azt mondta: a mi ünnepünk csakis akkor lehet, amikor az egész földkerekségen mindenütt süt a nap. Ez pedig március 21-én van, a tavasz első napján.

Javaslatához hozzátette: azt szeretné, hogy az első Bábszínházi Világnapot ünnepeljük meg együtt az ő hazájában, India fővárosában. Megszavaztuk a javaslatát, és örömmel elfogadtuk a meghívást. Így került sor 2003-ban az újdelhii fesztiválra, és így eshetett, hogy én is ott ünnepelhettem sok száz indiai és tizennégy különböző nemzetiségű bábszínházi kollégámmal együtt ezt a vadonatúj ünnepet.

A mostani, tizenharmadik világnapon pedig kívánok minden kollégámnak és valamennyi bábszínházat szerető nézőnek sok felejthetetlen élményt ebben a mindig megújulni kész műfajban.

Balogh Géza

Advertisements
altalanos · Sajtóanyag

Az UNIMA 2016-os bábszínházi világnapi üzenete

2016. január 2-án elhunyt Henryk Jurkowski, a jeles lengyel tudós, kutató, színházkritikus, író és kultúrantropológus, aki életét a báb műfajának szentelte. Az UNIMA, a Nemzetközi Bábművész Szövetség rá emlékezve, szellemiségét életben tartva az ő 2011-ben írt világnapi üzenetével ünnepli ezt a napot.

Itt vagyok Nyugat-Szibériában, Omszk városában. Amint belépek a néprajzi múzeumba, tekintetem azonnal a több tucat kiállított figurára, hanti és manysi törzsek bálványaira esik. Úgy tűnik, minden látogatót üdvözölnek. Ösztönösen válaszolok köszöntésükre. Lélegzet-elállítóak. A primitív humanitás generációinak szellemét hordozzák magukban. Ők és az általuk létrehozott képzeletbeli világ a szent és a profán színház első megnyilvánulásai.

A művészeti gyűjtemények tele vannak ilyen bálványokkal és szent figurákkal, amelyeket apránként elfelejtünk. De a múzeumokban vannak bábok is, bennük pedig ott van az alkotók és a bábosok kézlenyomata. Más szavakkal: ezek a bábok megőrzik az emberi ügyességet, fantáziát és spiritualitást. Bábgyűjtemények minden kontinensen és szinte minden országban léteznek, és ezekre a gyűjtők nagyon büszkék. Fontos helyei ezek a kutatásnak, az emlékőrzésnek és a műfaj sokszínűségének a bizonyítására.

A művészetet is, mint megannyi más emberi tevékenységet, jellemzi az egységesülés és a differenciálódás. Ma e két tendencia egymás mellett él. Jóval egyszerűbbé vált az utazás akár repülővel, akár az internet segítségével, ami megsokszorozza a kongresszusokon, fesztiválokon kialakuló kapcsolatok számát, ez pedig az egységesülés felé visz. Hamarosan McLuhan globális falujában fogunk élni.

A dolgok ezen állapota azonban nem azt jelenti, hogy teljesen elvesztettük a kulturális különbségek érzékelésének képességét, hanem inkább azt, hogy egyre több társulat használja ugyanazokat a kifejezési módokat és eszközöket. A japán ningyo joruri és az indonéz wayang Európában, Amerikában is asszimilálódott, miközben ázsiai és afrikai csoportok használnak európai bábtechnikákat.

Barátaim azt mondják, ha egy fiatal japán művészből virtuóz Chopin-játékos válhat, egy amerikai is lehet a joruri vagy a dalang mestere, és játszhat wayang purwát. Ezzel egyetértek, de a bábosnak nem csupán a technikát kell elsajátítani, hanem a hozzá tartozó kultúrát is a magáévá kell tennie.

Sok művész megelégszik a báb külső szépségével, amely valóban arra készteti a nézőt, hogy meglássa, elkezdje felfedezni a műfajban rejlő lehetőségeket. Ebben az értelemben a báb új területeket hódít meg, még az élőszínházat is, ahol számos metafora forrása.

Az ősi figurális bábok egykor kizárólagosak voltak, és bár jelenlétük ma is széles körű, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka a tárgyak inváziója, tágabb értelemben pedig minden, ami ehhez kapcsolódik. Minden tárgy és anyag az animáció, az átlényegítés után beszél hozzánk, így mindegyikük jogot követel magának a színházi élethez. Innentől kezdve a tárgy a figurális báb helyébe lép, a művész számára pedig megnyílik az út egy új költői nyelv, gazdag és dinamikus képi világ felé.

A képek és a metaforák, amelyek egykor egy-egy bábtípushoz tartoztak, jól megkülönböztetve őket egymástól, manapság a bábművészeket különböztetik meg egymástól. Ezáltal létrejött egy új, egységes költői nyelv, amelynek használata már nem a tradíciótól, hanem az adott művész tehetségétől és kreativitásától függ. A kifejezésmódok egységesülése miatt egyre több a különbség. McLuhan globális faluja épp az ellentétébe fordult: a sokféle kifejezési mód lett annak az eszköze, hogy egyéni nyelvek jöjjenek létre, amelyek egyéni, eredeti megoldásokat kívánnak. Természetesen a figurális báb hagyománya nem tűnt el a horizonton. Reméljük, hogy örökké megmarad értékes vonatkoztatási pontnak.

Henryk Jurkowski

babszinhazak · Határon túli bábszínházak · Határon túli programok

Gerillaakció: Bábszínházi Világnap a marosvásárhelyi gyermekgyógyászati klinikán – 2016

A világnap közeledtével a Novák Ildikó – Fejezetek a marosvásárhelyi Állami Bábszínház történetéből oldal készítői szervezésében olyan gyerekek is találkozhattak a bábszínház világával, akik éppen bátor harcot vívnak az egézségükért.

Ezért az Asociatia Little People Romania segítségével az idén ellátogattak a marosvásárhelyi gyermekgyógyászati kilinikára, hogy a kis harcosok is részesüljenek a Bábszínházi világnap örömeiből. Akik ott voltak: Benedek Fanni, Dőry Brigitta, Erdős Teréz Judit (Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, bábszínész szak). Fotóbeszámoló ide kattintva nézhető végig.
babszinhazak · Budapesti bábszínházak · Budapesti programok · Független társulatok · Programok

A Bethlen Téri Színház programja – 2016

A program helyszíne: Budapest, Bethlen Gábor tér 3.
A program kezdési időpontja: 10:00

A medve és a macska – A Marica Bábszínháza előadása

medve és macska-page-001

Mese a barátságról, falánkságról, a lomha medvéről és az erdőbe tévedt macskáról.
„A méz akár egy csepp remény,
imádja azt a medvelény!”
(Kiss Ottó: Tavaszi medvedal)
Ej, ej, ez a medve micsoda figura! Vajon buta, lomha, hiszékeny vagy okos, erős, tevékeny? Három mesével körbetáncoljuk őkelmét. Megtudjuk, hogy mászik a fára és ki a legjobb barátja. A nagy és erősnek is elkél a segítség? No, és ki az a Felecske, Negyedecske? No, és az a bizonyos Macska! Hajaj! Minden galiba vele kezdődött…
Előadják: Tárnok Marica, Sz. Nagy Mari bábművészek
Előadás után bábsimogató és bábszépségverseny várja a gyerekeket.
A program 3 éves kortól ajánlott.

www.maricaprodukcio.com

www.bethlenszinhaz.hu

babszinhazak · Programok · Vidéki bábszínházak · Vidéki programok

A Bóbita Bábszínház programja – 2016

A programok helyszíne: Pécs, Bóbita Bábszínház (Felsővámház utca 50.)
A programok ingyenesek.

10:00 Dödölle (csecsemőszínházi előadás) – kamaraterem
11:00-12:00 Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona (nyilvános próba) – Kós Lajos-terem
16:00-17:00 Bábuk, árnyak (bábismertető a bábstúdiósokkal) – kamaraterem
19:00 Mit eszik a micsoda? ((Keresztesi József megzenésített versei rajzokkal, bábokkal, muzsikával kicsiknek és nagyoknak) – kamaraterem

http://www.bobita.hu

babszinhazak · Budapesti bábszínházak · Budapesti programok · Független társulatok · Programok

A Fabula Bábszínház programja – 2016

Brumi és a téli álom

Cím: 1052 Budapest V., Petőfi Sándor utca 6. félemelet
Kezdési időpont: 14 óra
Jegyár: 1200 Ft

A történet helyszíne egy medvebarlang. A kisbocsok nem akarnak téli álmot aludni, mert azt unalmasnak tartják. Aztán elindulnak a mesés kalandok. Ez már a macik téli álma, vagy még a valóság? Ez rejtve marad. Egy kedves kismedvés mese azonban kikerekedik Brumiról és Barniról, és a szemünk láttára kel éltre a barlang rejtekéből. A nagyméretű bábok és a humoros történet hamar elvarázsolja kis közönségét.

http://www.fabula.hu

 

 

babszinhazak · Programok · Uncategorized · Vidéki bábszínházak · Vidéki programok

A Mesebolt Bábszínház programja – 2016

József és testvérei

Az előadás a DESZKA Fesztiválon látható (helyszín: Víg Kamaraszínház, 4025 Debrecen, Bajcsy-Zsilinszky u. 1.)

A „Parasztbiblia”, ez a modern-kori szentkönyv –töredék, amelynek szellemében a „József és testvérei”c. novella és színdarab íródott, naiv és kimondatlan megváltás-hitével felemelő, humorral teli, lebilincselő olvasmány… de mit jelent ez a „naiv és kimondatlan megváltás-hit”?
Hát nem mást és nem kevesebbet, mint azt, hogy az ember kozmikus származását fel nem ismerő (sőt:letagadó és elrejtő) világgal szembehelyezkedik, kijelenti, hogy a világ egységes, tehát ismét egybe kell forrnia. A vallás a természetinek és a természetfelettinek ezt az újra létesülő egységét megváltásnak hívja. Erről a megváltáshitről beszél öntudatlanul is a „Parasztbiblia”, és mi is arra törekszünk, hogy a „József és testvérei” című előadásból ugyanez a naiv hit sugározzon a nézőkre.

Rendező: Jeles András
Díszlettervező: Perovics Zoltán
Báb- és jelmeztervező: Bánki Róza
Zeneszerző: Melis László
Zenei munkatárs: Lukin Zsuzsanna
Rendezőasszisztens: Guary Szandra

Szereplők: Csák Zsolt m. v., Császár Erika, Dénes Emőke, Grünwald Dávid m. v., Janicsek Péter, Kovács Bálint, Kőmíves Csongor, Lehőcz Zsuzsa, Lukin Zsuzsanna m. v., Nagy Júlia m. v., Takács Dániel

A Mesebolt Bábszínház és a Kőszegi Várszínház közös felnőtteknek szóló produkciója
Az előadás létrejöttét az NKA támogatta

babszinhazak · Budapesti programok · Egyéb résztvevők · Független társulatok · Programok

A Spiritusz Egyesület programja – 2016

Az ember is báb szabadtéri program 

A program helyszíne: Budapest VIII., Gutenberg tér

A program ingyenes

_FA_9294-8cd5cdee78

17:00 Sopán (Csák György), az esemény házigazdája megnyitja a programot.
17:20–18:00 Karmester-játék a Vass Lajos Szimfonikus Zenekar közreműködésével
Klasszikus és népszerű dallamok. Ezt követően kipróbálhatod, hogyan irányíthatod a zenekart egy igazi karmester bábjaként! A recept egyszerű: engedd el magad, és egy pillanatra te is karmester leszel!
18:00 György lovag és a sárkány, képes-bábos előadás – Trambulin Színház
Tréfás és tanulságos történet a mesebeli városban élő királyról, a vasorrú banyabábáról, hős lovagokról és egy fiúról, aki legyőzi a félelmetes sárkányt!
Szereplők:
Sopánka: Mezei Réka, Sopán: Csák György
Bábok és képek: Tóth Zsuzsa, Mezei Réka
Térinstalláció: Kakuszi Zoltán
A játszók jelmeze: Bagoly Mari
A Szent György legenda nyomán írta: Csák György

SPIRITUSZ_logo

 

babszinhazak · Programok · Vidéki bábszínházak · Vidéki programok

A Csodamalom Bábszínház programja – 2016

A program helyszíne: Csodamalom Bábszínház, Miskolc, Kossuth utca 11.

Csodamalom

A miskolci Csodamalom Bábszínház március 21-én a Bábok és a Közlekedés című versenyt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Baleset-megelőzési Bizottsággal együtt rendezi.

Kilenc intézmény fogadta el a bábosok meghívását. Óvodás és iskolás csoportok által létrehozott rövid bábelőadásokat láthatnak az érdeklődők. A szervezők szeretnék, ha játékos formában megjelennének a közlekedéssel, baleset-megelőzéssel kapcsolatos, gyermekek számára fontos információk is az előadásokban.

A kis bábosok a Csodamalom Bábszínházunk nagyszínpadán 09:30 órától mutatják be rövid kis történeteiket, meséiket, majd a verseny végeztével a zsűri visszavonul. Ezalatt mindenkit egy kis pizza és üdítő elfogyasztására invitálnak a bábszínház kamaratermébe. A zsűri döntésének kihirdetése kb. 11:30 órakor lesz.  A résztvevők, díjazottak  serleggel, ajándékokkal és pozitív élményekkel gazdagabban térnek majd haza.

http://www.csodamalom.hu